Milyen mélyen tűnik el a piros a víz alatt?
Tiszta vízben a piros már az első pár méterben eltűnik. Tanninnal színezett tóban viszont a kék megy el elsőként, és a piros jut a legmesszebb. Hogy melyik eset áll fenn, teljes egészében attól függ, milyen víz előtt állsz.
Mit enged át ez a víz
A vörös fény 1.2 m és 11 m között esik a felszíni erősségének 1%-ára, és ez teljesen a víztől függ: 11 m a legtisztább óceánban, 1.2 m árvízi vízben. De az abszolút távolság a válasz kevésbé hasznos fele. Az számít, melyik szín marad meg a legjobban, és ez megfordul: a legmélyebbre hatoló hullámhossz tiszta óceánban nagyjából 470 nm — kékeszöld —, tanninnal színezett tóban viszont nagyjából 680 nm — mélyvörös —, mert az oldott szerves anyag a rövid hullámhosszakat nyeli el a legerősebben. Tanninos vízben a piros a győztes szín, ami épp az ellenkezője a szokásos tanácsnak.
Melyik színű fény hatol a legmélyebbre?
Tiszta óceánvízben nagyjából 470 nm, tanninnal színezett tóban pedig nagyjából 680 nm — az egyikben kékeszöld, a másikban mélyvörös, és ez a víz saját elnyeléséből számolódik, nem táblázatból van leolvasva. Egyetlen válasz nincs, és az a táblázat, amelyik egyet ad, olyan vizet ír le, amelyet meg sem nevezett.
Milyen színű csalit használjak zavaros vízben?
Attól függ, merről néz a hal, és épp ezért mond ellent önmagának a népszerű tanács. Oldalról vagy fentről nézve a fényerő nyer, és a chartreuse vagy a fehér üt el. A felszín felé nézve viszont semmi nem lehet világosabb az égnél, tehát csak a sötét sziluett ad kontrasztot — ezért „mindig fog” a fekete és a kék is a zavaros vízben. Mindkét tábornak igaza van, csak más geometriában.
Számít egyáltalán a csali színe?
Ahhoz számít, hogy a hal egyáltalán észreveszi-e a csalit, ami szűkebb állítás, mint amit a tanácsok többsége sugall. Ez az oldal a csali és a mögötte lévő víz kontrasztját számolja ki, valamint azt a távolságot, ahol ez a kontraszt a faj észlelési küszöbe fölé emelkedik. Azt nem tudja megmondani, rákap-e a hal: az viselkedés, és semmilyen optikai modell nem jósolja meg.
Források
- Pope & Fry (1997). Applied Optics 36(33), 8710–8723.
- Govardovskii et al. (2000). Visual Neuroscience 17, 509–528.
- Aksnes & Utne (1997). Sarsia 82, 137–147.